a műköves,műkővezést, műkökészités,mükő felujitás,műköves szaktanácsadás, mükőcsiszolás felujitás,terazzó készités,kerités fedkő,épület mükővezés,hely



lépcső felujitás
Műkőves vállalkozás bemutatkozása
terrazzó
Műkő árak
térkő burkolás
kapcsolat
Galéria







terazzó burkolatrol
A terazzó burkolatott mára rómaiak is
készitetek,előnyei nagyon sok mintával
és szinekbe lehet elkésziteni az épűlet
élet tartalmával megegyező tartosság
kőnnyen átcsiszolható reprezentativ

 
Terrazzók, a fénylő kövek
A századfordulós padlóburkolatok márványtörmelékből készültek, s csiszolással szinte tükörré váltak
2002.05.29 01:00



P. Szabó Ernõ
Nézzünk a lábunk alá! Dióhéjban összefoglalva a tanulságát annak a munkának, amelyet Almer Zsuzsa belsőépítész immár hosszú évek óta szisztematikusan végez. Ezt kell tennünk, ha Budapest belvárosában járunk és szépet, izgalmasat akarunk látni. Az építészi, mérnöki és műemlékvédelmi képesítéssel is rendelkező szakember ugyanis azokat a műkő padlóburkolatokat kutatja, amelyek elsősorban Pest-Buda világvárossá válásának időszakában, az 1850–1920 közötti évtizedekben kerültek a köz- és magánépületekbe, az előcsarnokokba, lépcsőfordulókra, folyosókra.

A fővárosi terazzók, vagyis a műkő padlóburkolatok közül minden történelmi drámai esemény, pusztulás ellenére számos ma is régi szépségében látható, vagy éppen kevés kellene ahhoz, hogy visszakapják régi fényüket.
Fényről van szó, a szó szoros és átvitt értelmében is. Az előbbi értelemben azért, mert a terrazzók márványtörmelékből, zúzalékból készültek, s elkészültük után felcsiszolt felületük szinte tükörként verte vissza a fényt. Átvitt értelemben pedig azért szólhatunk fényről, csillogásról, mert a terrazzó padlók a legkényesebb igényeket is kielégítették, alkalmasak voltak a reprezentációra is, így a metropolisz legfontosabb épületeiben – az Országházban, a Magyar Tudományos Akadémia székházában és másutt – is megtalálhatók, az anyagában színezett padlók a legkülönbözőbb növényi ornamentikával, dekoratív, geometrikus motívumokkal vagy éppen állatfigurákkal, a mitológiából vett részletekkel emelték a hely szépségét.
Éppen egy ilyen különlegesen szép téregység hatására kezdett foglalkozni Almer Zsuzsa a terrazzó titkaival, történetével. E környezet pedig nem volt más, mint annak az épületnek a tere, ahol ő maga lakik 1977 óta: a XIX. század végi bérpalota a Nyugati téren található, szép kilátással az Eiffel építette Nyugati pályaudvarra és a Váci körútra, amelyet azután Bajcsy-Zsilinszky Endréről neveztek el. A balluszteres barokk lépcsőkorlát és a műmárvány oszlopsor tartotta keresztboltozat mellett a függőfolyosó szépségéhez a mintás terrazzó is hozzájárult, s miközben a historizáló századfordulós építészet fölemelt fejjel észrevehető értékeit kereste, egyre többször kellett észrevennie, hogy önkéntelenül is a lábai alatt kínálkozó látványt keresi.
A döntő lökést azután a Klotild-palotában kínálkozó látvány adta meg, no meg az a beszélgetés, amelyet 1999-ben a Városvédő Egyesület vezetőjével folytatott az eklektikus és art deco épületekbe készült munkái kapcsán. Már 2000 decemberére elkészített egy tanulmányt és hatvan fotót, amelyek számát azóta is gyarapítja. Legutóbb az N&n Galériában mutatott be belőlük válogatást, és hamarosan elkészül a témában tervezett könyv kézirata is.
Kutatásai közben felfedezte azokat az épületeket, amelyekben valószínűleg először jelent meg terrazzó a magyar fővárosban. Az egyik ilyen épület a Váci utca 79. számú ház, amely mintegy az MTA épületével és az Újlipótváros jó néhány késő klasszicista épületével párhuzamosan készült – ezeken a munkákon látszik, hogy a terrazzó az antik idők mozaikjáig visszavezethető. Az eljárás azonban sokkal olcsóbb, mint a mozaik, nyilván ezért terült el Európában, főként Itáliában a korábbi évszázadokban, ahonnan azután átszármazott hozzánk is, amikor tömegessé vált a nagyvárosi építkezés. Almer Zsuzsa talált terrazzót XVII. századi magyar kastélyban is, de akkoriban elsősorban fakockát, természetes kőlapot használtak az igényes építkezéseknél. 1871 után viszont, amikor tömegével épültek a bárházak a Nagykörút–Váci út–Andrássy út közötti területen, hihetetlen mennyiségű padlóburkolatra volt szükség, s ennek létrehozása terrazzó nélkül aligha sikerült volna.
Éppen ezért indult be a századfordulóra az előre gyártott elemek használata, vált népszerűvé a márványmozaik, a cementlap, a metlachit – az utóbbi szállítói között volt például a világhírű német cég, a Willeroy & Boch. Szép példája látható a Párisi udvarban, a Gellért Szállóban és a Belügyminisztériumban. Ezek az előre gyártott elemek megtalálhatók a szegényesebb bérházakban is, ezek azok a bizonyos szürke kőlapok, amelyeket, ha gondoznának, ha a megfelelő szerekkel kezelnék őket, bizony nem is lennének olyan szürkék.
A magyar cégek egyébként állták a versenyt a külföldi versenytársakkal. Sorra alakultak a terrazzót (is) készítő gyárak, üzemek. Melocco Péter vállalkozása például a Nagymező utcában működött, Dipol Cesare Budán, a Batthyány utcában, Schön Adolf a VII. kerületi Miksa utcában működött (ahogyan a nevek mutatják, olasz vagy német földről hozták a szakmai felkészülést, tradíciót). A legnagypbb vállalkozó azonban nem közülük került ki, a pálmát, ahogyan a korabeli árlejtések (versenytárgyalások) eredményei jelzik, id. és ifj. Walla József Rottenbiller utcai cége vitte el.
Sokszínű, sokformájú világot formáltak a terrazzó mesterei, még akkor is, ha többnyire sablonnal dolgoztak, s ha, főként az első időszakban, elsősorban fekete-fehérben alakultak a motívumok. Sohasem készült el kétszer ugyanaz a minta, mutatja sorban a felvételeket a kutató, vagy a szín, vagy a motívumok párosítása változott. Izgalmas példa volt számára e tekintetben a „hattyú motívum”, amelyet két házban is megtalált, más-más párosításban. Végül kiderítette, hogy mindkét épület annak a Schneller Henriknek az alkotása, aki az Urániát és a Párisi udvart is tervezte, s aki a jelek szerint arra is ügyelt, hogy milyen padlózat kerül az általa tervezett falak közé.
Egyre színesebb, egyre gazdagabb mintázatú lett a terrazzó a századforduló idejére, a historizmus fénykorában, majd a szeceszszió időszakában. A már említett jelentős középületek mellett kiváló példája ennek a gazdagodásnak a jogi egyetem épületében lévő centrális előcsarnok vagy a Duna-palota, a volt Ritz Szálló, az egykori híres Duna-parti szállodasor utolsó megmaradt épülete. Apropó, megmaradás. Mára szerencsére eljutottunk odáig, hogy a szakemberek mellett a hagyományaikra, értékeikre büszke polgárok is felfedezték a terrazzó szépségét, nemcsak becsülik, de óvják is a régi műkő burkolatot. Az Andrássy út több épülete is védettséget kapott már, s az értékes részletek megőrzéséhez ez az első lépés. De vannak-e szakemberek a hiányok pótlásához, a terrazzó padlók restaurálásához? Almer Zsuzsa három olyan vállalkozást is ismer, amely megbízható szakmai-művészeti színvonalon képes elvégezni a megbízatást. Jó példa erre – afféle referencia – a Nádor utca 7. szám alatt lévő ház, amelynek kapualjában például egy pécsi kft. állította helyre a terrazzó burkolatot.







www.mukoves.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!